
Sűrű emlőállomány: miért lehet szükség ultrahangra is?
A mammográfiás leleted megérkezett, és ott áll a mondat: „heterogén denz emlőállomány” vagy „rendkívül denz emlőállomány”. Sok nő ilyenkor elbizonytalanodik – mit is jelent ez pontosan, és miért javasol most az orvos egy plusz vizsgálatot? A válasz az emlő szerkezetében rejlik, és abban a technológiai különbségben, ami a mammográfia és az ultrahang között feszül. Mi az a sűrű emlőállomány – és miért nem érzed? A női emlő nem homogén szövet. Zsírszövetből, mirigyes állományból és rostos kötőszövetből épül fel, ezek aránya pedig emberenként jelentősen eltér. Sűrű emlőállományról akkor beszélünk, amikor a mirigyes és kötőszövetes rész aránya magasabb, a zsírszöveté pedig alacsonyabb. Ez a tulajdonság képalkotó fogalom – kizárólag mammográfiás felvétel elemzésével állapítható meg, nem tapintással, nem önvizsgálattal, nem függ össze az emlő méretével. Lehet, hogy a melled teljesen normálisnak érzed, mégis sűrűnek bizonyul a röntgenképen. A radiológusok a BI-RADS rendszer szerint négy kategóriába sorolják az emlőállomány sűrűségét: az „A” szinte teljesen zsíros, a „B” elszórtan tartalmaz mirigyes szövetet, a „C” heterogén
















